A helyi adók változása 2026. január 1-től

A Diósd Város Önkormányzata rendeletet alkotott a helyi adókról 4/2025.(II.28.) számmal, amely 2026 január 1-től lép hatályba. Az önkormányzati rendelet a Nemzeti Jogszabálytárban megtalálható: 

https://or.njt.hu/

Építményadó

Az építményadó tekintetében a kedvezmények és mentességek felülvizsgálatra kerültek, a mentességi szabályok szigorodnak.

Mentes a magánszemély adóalany a Htv. 52. § 8. pontja szerinti – nem üzleti célt szolgáló – lakása 100 m2-ig, ha a 65. életévét már betöltötte, családi állapota szerint egyedülálló, özvegy vagy elvált és lakóhelyén, ahol egyedül él, más személynek sem lakcíme, sem tartózkodási helye nincs bejelentve, a jövedelme nem éri el a KSH által publikált tárgyévi átlagnyugdíj összegének 90%-át, továbbá az ezen adótárgyon kívül más ingatlanban tulajdonjoggal illetve vagyoni joggal nem rendelkezik.

Az adófelfüggesztés intézménye Htv. 14/A. §

Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé.

Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmi pótlék számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával bekezdés szerinti megszűnése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

Gyermekek utáni adókedvezmény

Az a magánszemély adóalany jogosult adókedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, addig az adóévig, amelyben a gyermek a 18. életévét betölti.

Az adóalany a kedvezményt akkor veheti igénybe gyermeke után, ha tényszerűen és életvitelszerűen a gyermekkel együtt lakik az adókedvezménnyel érintett ingatlanban.

A kedvezmény gyermekenként az adó 10 %-a, emelt családi pótlékra jogosult gyermekenként az adó 20 %-a, de legfeljebb az adókötelezettség 50 %-a.

Az adómértékek is változtak a következők szerint:
1. A magányszemély adóalany esetén a Htv. 52. § 8. pontja szerinti lakás után, ha a magánszemély adóalany tényszerűen és életvitelszerűen a településen lakik és az adótárgya nem üzleti célt szolgál, az építményadó mértéke sávosan 350 Ft/m2/év 50 m2-ig, 500 Ft/m2/év 100 m2-ig, e feletti hasznos alapterület esetén 1.000 Ft/m2/év.
2. A magánszemély adóalany üzleti célt nem szolgáló, a lakás fogalmában nem tartozó építmény esetén, ha a magánszemély adóalany tényszerűen és életvitelszerűen a településen lakik az építményadó mértéke 600 Ft/m2/év.

A lakások és magánszemélyek nem üzleti célú építményén, épületén kívüli építmények (üzlet, műhely, raktár, stb.) után az építményadó mértéke 1.200 Ft/m2/év 200 m2-ig, e feletti hasznos alapterületre 1.750 Ft/m2/év.

2026. január 1-i adónyilvántartás szerinti állapot alapján minden adózó az új adómértékkel, kedvezmények nélkül (kivéve a gyermek kedvezményeket) új határozatot kap, amely alapján a az első fizetési határidő 2026. március 15-e illetve a kézhezvételtől számított 15. nap.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermekkedvezmények csak a gyermek 18. életévéig, diósdi lakcímen vehető igénybe. A változás bejelentése az Adózó kötelezettsége, amelynek elmulasztása esetén az igénybe vett kedvezményt és mulasztási bírságot kell fizetni.

Az Adózók határozat átvételét követő 30. nap után adatbejelentés útján kérhetik adókedvezményt és mentességet, ha jogosultak rá.

Telekadó

A telekadó kedvezményei és mentessége nem változott, a következők maradtak:

Mentes az adó alól a magánszemély adóalany a Htv. 52. § 8. pont fogalma szerinti lakással beépített telke. Az adókedvezmény vehet igénybe a magánszemély adóalany tényszerűen és életvitelszerűen a településen lakik és a telke nem üzleti célt szolgál – a "Má" területi besorolás kivétellel - 80 % adókedvezményre jogosult. Az „Má” területi besorolású ingatlan után 94 % adókedvezmény vehető igénybe, ha nem üzleti célú a felhasználás.

Az adó éves mértéke 350 Ft/m2/év értékre változott.

2026. január 1-i adónyilvántartás szerinti állapot alapján minden adózó az új adómértékkel új határozatot kap (kivéve az adómentességgel rendelkezők), amely alapján a az első fizetési határidő 2026. március 15-e illetve a határozat kézhezvételtől számított 15. nap.

Adatbejelentés és egyéb eljárási szabályok

Az Adózók az adókötelezettségről, annak változásáról, mentességek és kedvezmények igénybevételéről adatbejelentést kell tenniük, az adatbejelentést az adókötelezettség keletkezését követő tizenöt napon belül kell teljesítenie. A határidő az ingatlan megszerzését, elidegenítését tekintetében azonban a tárgyévet követő év január 15. napjáig kell megtörténnie. Az Adózó kötelezettségeit a másik fél adatbejelentése vagy nem előírt módon történt adatközlés nem váltja ki.

Általános esetben az adózó aki rendelkezik véglegesített határozattal – az adóról szóló önkormányzati rendelet évközi hatálybalépése esetét kivéve – az építményadót, telekadót, magánszemély kommunális adóját a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján – március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Azok a magánszemélyek - akik nem rendelkeznek Dáp. illetve Ügyfélkapu+ szolgáltatással vagy egyéb esetek miatt elektronikus ügyintézésre kötelezettek - az adatbejelentésüket papír alapon nyújthatják be személyesen vagy postán az előírt nyomtatványon. A nyomtatványok megtalálhatók az E-Önkormányzati Portál felületén vagy az Adóügyi Irodán beszerezhetők.

Az elektronikus ügyintézést vállalók (Dáp., Ügyfélkapu+) illetve akik kötelezettek rá (egyéni vállalkozók, vállalkozások, NAV felé elektronikus ügyintézésre kötelezettek, stb.) csak az E-Önkormányzati Portálon keresztül adhatják be az adatbejelentésüket. Az ePapiron vagy e-mailen küldött üzenetek be nem nyújtottnak minősülnek, az adóhatóság ügyet nem indít ez esetekben.

A természetes személyek – tehát a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és az áfa fizetésre kötelezett magánszemélyek – legfeljebb 2 000 000 forint összegű adótartozásukra, évente egy alkalommal, legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kérhetnek az Adóhatóságtól. Az Adóhatóság ilyenkor nem vizsgálja azt, hogy a fizetési nehézség az adózó magatartásának róható-e fel, és azt sem, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű-e. 

Méltányossági kérelem esetén az Adóhatóság minden esetben vizsgálja az előírt nyomtatványon való kitöltést, a szükséges mellékletek meglétét, környezet-tanulmányt vesz fel a kérelmező lakóhelyén. A beadvány vizsgálata során a valós jövedelmi és vagyoni viszonyok is ellenőzésére kerülnek.

Értelmező fogalmak az adóztatásban

Lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott épület, építmény.

Egyéb épület - nem lakás - az üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett épület.

Az egyéb nem lakás céljára szolgáló épület: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján garázsnak, gépjárműtárolónak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, pincének, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, továbbá a melléképület (gazdasági épület) és a melléképületrész.

A lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló: a lakóépületben lévő épületrész, vagy a lakóépület elhelyezésére szolgáló telken álló épület, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel.

Hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani. Az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített hasznos alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni,

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Az öröklés esetén a Ptk. szerint az örökhagyó halálának napján lesz adóalany az örökös (nem a ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés dátuma).

A vagyoni értékű jog: az építményi jog, a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, a lízingbevevői jog, tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, a földhasználat és a lakásbérlet.

Életvitelszerű tartózkodás

A jogi definíció szerint az életvitelszerű tartózkodás egy olyan hosszú távú, folyamatos és szándékos jelenlétet jelent, amelyet egy személy egy adott helyen végez, és amely összefonódik a mindennapi életével. Ez a tartózkodás tehát nem csupán ideiglenes vagy átmeneti, hanem az illető rendszeres és meghatározó életvitele része. A jogi szempontból az életvitelszerű tartózkodás fontos szerepet játszik a lakcím meghatározásában, ami számos hivatalos ügyintézésnél alapvető tényező.

A jog az életvitelszerű tartózkodás megítélését az alábbi szempontok alapján végzi el:

1. A tartózkodás időtartama – Az életvitelszerű tartózkodás nem csupán rövid ideig tart, hanem hónapokig, akár évekig is elhúzódik. Rövid távú tartózkodásokat, mint például nyaralás vagy üzleti utak, nem tekintenek életvitelszerűnek.

Szándékosság és rendszeresség – A jog azt is figyelembe veszi, hogy a személy szándékosan és rendszeresen tartózkodik az adott helyen. Ha valaki például munkavégzés vagy tanulmányok miatt rendszeresen tartózkodik egy városban, akkor ezt életvitelszerű tartózkodásnak tekinthetik.

2. Napi tevékenységek – A hely, ahol életvitelszerűen tartózkodik, nem csupán egy alvóhely, hanem ott zajlanak a napi életvitelhez kapcsolódó tevékenységek is. Ilyenek például a munka, az iskola, a vásárlás, az orvosi ellátás igénybevétele, illetve a szabadidős tevékenységek.

3. A lakcím bejelentése – Az életvitelszerű tartózkodás jogilag bejelentett lakcímet is jelent. A személyeknek kötelességük bejelenteni, hogy hol tartózkodnak, ha az valóban az életvitelük szerves részét képezi. Ez a bejelentés szükséges a helyi önkormányzatnál, és jogi következményekkel járhat, ha valaki nem megfelelően jelenti be tartózkodási helyét.

4. A jogi értelemben tehát az életvitelszerű tartózkodás azt a helyet jelöli, ahol egy személy mindennapi életének legfontosabb részei zajlanak, és ahol hosszú távon, szándékosan és rendszeresen él. Az ilyen tartózkodás nemcsak fizikailag, hanem jogilag is meghatározza a személy hivatalos lakcímét és egyéb jogait.

A településen az adómértékek (lakás és egyéb építmények esetén 350 Ft/m2/év és a telekadóban 250 Ft/m2/év) 2016. január 1-én lettek megállapítva. 2023. január 1-től a vállalkozások adómértéke az inflációt nem követve, minimálisan kerültek emelésre. A valós értékű emelésre - legalább az infláció szerint - már 9 éve nem került sor. A vállalkozások adómértéke a környező települések adómértékével megegyezik.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti alkalmazható adómaximumok 2026. január 1-től:

1. Építményadó (épület, épületrész után):     3.059,3 Ft/m2 (2016. évben 1848,4 Ft/m2)

2. Telekadó:                                                      556,2 Ft/m2 (2016. évben 336 Ft/m2/év)

Adóügyi iroda