Diósd
Tájékoztató Diósd Város közigazgatási területén a helyi adók és talajterhelési díj adatbejelentési kötelezettségéről
A helyi adóztatást a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.), valamint e jogszabály felhatalmazása alapján született a Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 20/2017. (XI.21.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) szabályozza.
Építményadó
Az ún. kivetéses, helyi vagyoni típusú építményadóban az adó alanya adatbejelentése benyújtásával jelenti be adókötelezettségét, illetve az adókötelezettségében bekövetkezett változást az önkormányzati adóhatóság számára, amely a bejelentés alapján határozatot hoz. Építményadóban az adó alanyának minősül (a magánszemély, a jogi személy, stb.) az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli (haszonélvezeti jog, stb.), az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
A Htv. 11. § (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Helyi építményadóztatás tekintetében épületnek minősül (Htv. 52. § 5. pontja) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrésznek minősül a Htv. 52. § 6. pontja alapján az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely az 52. § 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel.
Az építményadóban az adóalanyoknak az adókötelezettség keletkezését, változását, illetve megszűnését követő 15 napon belül - az előírt nyomtatványon - kell az adatbejelentést benyújtaniuk az önkormányzati adóhatóság felé. Az építményadóban - fő szabály szerint - a változást a következő adóév első napjától kell figyelembe venni. Így ettől az időponttól nyílik meg az adatbejelentés teljesítésének kötelezettsége is, azaz az adóév első napját követő 15 napon belül kell az adat-bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni az érintett adóalanyoknak. Fontos azt is tudni, hogy ingatlan adás-vétel esetén az eladót és a vevőt (szerző felet) egyaránt terheli a bevallási kötelezettség. Ilyen adókötelezettséget érintő változás lehet, amit már az adóalanyoknak be kell jelentenie: vétel, eladás, öröklés, ajándék, csere, adókedvezmény igénybevételéhez való jogosultság változása, ingatlan lebontása, megszűnése, vagyoni értékű jog szerzése, vagyoni értékű jog megszűnése, jognyilatkozat megváltoztatása, alapterület változás, használatbavételi engedély megszerzése (tudomásul vétel), funkció vagy használati mód változása stb. Addig azonban, amíg az adókötelezettségben nem következik be változás, nem kell újabb adatbejelentést benyújtani.
Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti (Htv. 14. § (3)-(4) bek.).
A Htv. 52. § 8. pontja szerint a lakás fogalma: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.
A Htv. 52. § 9. pontja határozza meg a hasznos alapterületet: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság - a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság - legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.
Építményadó mentesség, kedvezmény
Mentesség
(1) Mentes az építményadó alól 65. életévét betöltött magánszemély adóalany egy lakása - nem vállalkozási hasznosítású - 200 m2-ig (Htv. 52. § 8. pont), ha abban tényszerűen és életvitelszerűen benne lakik.
(2) Mentes az építményadó alól a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személy egy lakása, ha abban tényszerűen és életvitelszerűen benne lakik, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.
(3) Mentes az adó alól a magánszemély adóalany tulajdonában lévő, nem vállalkozási hasznosítású, a lakóépülettel azonos ingatlanon álló vagy önálló épületet képező épületek közül egy melléképülete és egy gépjárműtárolója. (Htv. 52. § 47., 48., 50. pont). Több adóalany esetén is csak egy melléképületre és egy gépjárműtárolóra adható a mentesség.
(4) Mentes az adó alól az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerinti pince, ha a magánszemély adóalany tényszerűen és életvitelszerűen településen lakik és nem vállalkozási célra hasznosítja.
Adókedvezmény
(1) Az a magánszemély adóalany jogosult adókedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult vagy 18. életévét betöltött gyermeke tanulmányait felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatja.
(2) Az adóalany a kedvezményt, akkor veheti igénybe gyermeke után, ha tényszerűen és életvitelszerűen a gyermekeivel együtt lakik az adókedvezménnyel érintett ingatlanon.
(3) A felsőfokú oktatási intézményben tanuló gyermekre vonatkozó kedvezmény a gyermek 25. életévének betöltéséig vehető igénybe.
(4) A kedvezmény gyermekenként az adó 10 %-a, emelt családi pótlékra jogosult gyermekekként az adó 20 %-a, de legfeljebb az adókötelezettség 50 %-a.
Az adóalany köteles a gyermek utáni kedvezmény megszűnésekor építményadó adatbejelentésében a változást bejelenteni.
Az adó mértéke
(1) A Htv. 52. § 45. pontjában meghatározott kereskedelmi egységek esetén az adó mértéke 350 Ft/m2 200 m2-ig, e feletti hasznos alapterületre 700 Ft/m2/év.
(2) Több lakásos épület közlekedési és tárolási-helyiség adó mértéke 0 Ft/m2/év.
(3) A többi építmény tekintetében 350 Ft/m2/év az adó mértéke 1.000 m2-ig, e feletti hasznos alapterületre 700 Ft/m2/év.
Az adófelfüggesztés
A Htv. 14/A. §-a szerint: Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti kérelmét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával.
Telekadó
Az adatbejelentésre, változás-bejelentésre az építményadóban már leírt módon és okokból kell telekadó adatbejelentést benyújtani az adóhatóságnak.
Telekadó mentesség, kedvezmény
Mentesség
Mentes az adó alól a magánszemély adóalany a Htv. 52. § 8. pont fogalma szerinti lakással beépített telke, amelyet adatbejelentés benyújtásával érvényesíthet.
Kedvezmény
A magánszemély adóalany a nem vállalkozási célra hasznosított telke után 80% adókedvezményre jogosult.
Az adó mértéke
Az adó éves mértéke 250 Ft/m2/év.
Helyi iparűzési adó
Az adó mértéke
Az adó évi mértéke 2 %.
Adómentesség
Az iparűzési adó alól mentes a háziorvos, védőnő vállalkozó, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg és a külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.
Talajterhelési díj
Diósd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2004. (XII.17.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjra vonatkozó eljárási és adatszolgáltatási szabályokról, illetve a rászoruló lakossági kibocsátó díjkedvezményéről és mentességéről 2005. január 1-től hatályos rendeletet alkotott.
Díjfizetési kötelezettség
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
A hatóság felszólítása nélkül a talajterhelési díjat a kibocsátónak (bevallónak) kell megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-ig.
Ha azonban adóhatóság bevallás elmulasztásáért felhívást küld a díjkötelezettnek, akkor mulasztási bírságot állapíthat meg és késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége keletkezik.
Egyedi szennyvíztisztító berendezések egyedi telepítése esetében, ha a kibocsátás nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, a tulajdonos köteles a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben az egyedi szennyvízkezelő létesítmény által kibocsátott tisztított szennyvízre meghatározott határértékek tekintetében mintavételt és analitikai vizsgálatot végezni a létesítési engedélyezési eljárás alkalmával, majd ezt követően háromévente. A települési önkormányzat jegyzője a helyben fennálló kockázatok figyelembevételével további mintavételt és analitikai vizsgálatokat írhat elő. Az egyedi szennyvíztisztító berendezés tulajdonosa köteles a mintavétel és az analitikai vizsgálat eredményeit a települési önkormányzat jegyzője részére a kézhezvételtől számított 15 napon belül átadni. Ha a berendezés tulajdonosa nem tesz eleget a kötelezettségének, akkor talajterhelési díj bevallási kötelezettségének eleget kell tennie.
Bevallási, befizetési kötelezettség teljesítése
A bevallási kötelezettség (Önadózás) minden Diósd város közigazgatási területén található ingatlanra vonatkozik, függetlenül attól, hogy ki a víz és csatorna szolgáltatója az ingatlannak. Ha a kibocsátó több ingatlannal vagy telephellyel rendelkezik, ingatlanonként külön-külön bevallást köteles benyújtani. A díjfizetési kötelezettség évközi keletkezése és megszűnése (csatorna-hálózatra történő rá- illetve lecsatlakozás, vízfogyasztás keletkezése, megszűnése) esetén a változással érintett (előző és új) kibocsátónak a tárgyévet követő év március 31-ig kell bevallását benyújtani, és az ennek megfelelő részarányos díjat megfizetnie. Nem kell bevallást benyújtania (de nyilatkozni kell róla), annak a kibocsájtónak, ahol a rendelkezésre álló közcsatornára műszakilag nem tud rákötni és erről rendelkezik a szolgáltatótól igazolással. Az adóhatóság az elévülési időn belül – 5 év - ellenőrzi a bevallások benyújtását, a szolgáltató által adatközlés alapján a vízfogyasztást és a csökkentő tételek valós értékét számlákat, kedvezményre jogosultságot.
A Ktd. 12. § (2) bekezdése alapján a terhelési díj alapja (vezetékes ivóvíz-szolgáltatás esetén) a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A Ktd. ezen rendelkezése egyértelművé teszi, hogy a tényleges díjfizetési kötelezettség két feltételhez kötődik, egyfelől a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna létéhez (melyre az ingatlan tulajdonosa nem köt rá), másfelől pedig ahhoz, hogy vételezett (fogyasztási mérő által mért) víz felhasználása kerül. Csak akkor lehet a kizárólag növények locsolására használt vízmennyiséget a talajterhelési díj alapjánál figyelmen kívül hagyni, ha azt a szolgáltató által engedélyezett locsolási mérővel ellátott csapból vételezik. A talajterhelési díjfizetési kötelezettség szempontjából – kivéve a locsolási vízmérővel elszámolt mennyiség – a Ktd. alapján lényegtelen az a körülmény, hogy a vételezett vizet mire használja az ingatlan felhasználója, hiszen a vízfelhasználásnál szennyvíz keletkezik és keletkezhet (hiszen ez nem mérhető). Erre figyelemmel díjkötelezettség áll fenn akkor is, ha üres telken a vételezett vizet a fogyasztó építkezéshez, állatok itatásához, kert öntőzésre, stb. használja fel.
Kedvezmények
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjra vonatkozóan 50%-os kedvezményben részesülnek:
a) Azok a természetes személy kibocsátók, akiknek a családjában a gyermek(ek) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül(nek), valamint
b) azok a természetes személy kibocsátók, akiknek a családjában legalább egy 65. életévét betöltött nyugdíjas él, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét (2016.-2021. évben 57.000 Ft/fő/hó).
Nyomtatványok és eljárási kérdések
Az nyomtatványok elérhetők az E-Önkormányzat Portálon:
https://ohp.asp.lgov.hu, https://eonkormanyzat.gov.hu, https://e-onkormanyzat.gov.hu
A bevallás postán vagy elektronikusan – KAÜ bejelentkezéssel – az E-Önkormányzat Portálról beküldhető. A bevallás nem küldhető be emailen és ePapiron, az így beadott iratokat be nem nyújtottnak kell tekinteni. Továbbá a 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint e-papír szolgáltatás útján kizárólag olyan beadvány nyújtható be, melyre az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus (E-önkormányzat portál) űrlapot nem rendszeresít. Amennyiben rendelkezésre áll az elektronikus űrlap, úgy az e-Papir szolgáltatás útján benyújtott beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az adatbejelentés, bevallás elmulasztása mulasztási bírság megállapítását vonhatja maga után.
Az adózóknak lehetőségük van az E-Önkormányzat Portálon az ügyindításon kívül, adószámla egyenlegének ellenőrzésére, EFER bankkártyás befizetésre.
A Diósdi Polgármesteri Hivatal önkormányzati adóügyekkel kapcsolatosan elérhető honlapja: https://diosd.asp.lgov.hu/ Levélcím: Diósdi Polgármesteri Hivatal, 2049 Diósd, Szent István tér 1.